«

»

feb 16

1. rész: Az álomkert

telihold2tulipánEgyszer volt, hol nem volt, sűrű ködfátyolokon túl, ott ahol a kurta farkú kismalacka túr és még azon is túl, hegyeken és fenyveseken túl, ott ahol még a virágok is titokban bimbóznak és talán soha ki nem nyílnak, volt egyszer egy tulipánvirág.

Emberemlékezet óta nem nőtt tulipán ezen a vidéken. Most ott állt egymagában, törékeny zöld szála felfelé tört, kis piros bimbója büszkén emelte fejecskéjét a nap felé. Éjszaka tündérek állták körbe, öntözgették hegyi patakok vizével, simogatták szeretetükkel.

Egyik éjszaka a kövér hold fényénél a kisvirág bontogatni kezdte szirmait. Először csak lassan: egyik kis szirmát nyitotta meg egy résnyire, belepislogott a holdba, majd gyorsan vissza is csukta. Erős volt még neki ez a hirtelen fényesség. Majd a másik szirmával próbálta meg ugyanezt. Ezt is gyorsan visszacsukta. De nem adta fel, mert kíváncsi kis tulipán volt, most már érdekelte, hogy mi lehet az a kövér fényes labda ott fent a sötét égen, amely úgy megvilágítja a tisztást, mintha a nap ragyogná be a vidéket. Újra próbálkozott.

Megnyitotta egyik szirmát, majd a másikat, majd a harmadikat, a negyediket és lassan a többit is. Kis fény szűrődött a tulipánkehely belsejébe. Így már nem volt elviselhetetlen a fény, sőt egész kellemes volt. A kisvirág élvezte, megfürdőzött benne. Most már jobban akarta látni, hogy mi ez a fényesség. Lassan tovább bontogatta szirmait. Egyre csak nyitogatta őket, egyre tágabbra tárta őket. Befogadta a hold fényét, az meg megvilágította belsejét. A kis tulipán körül tündérek gyülekeztek. Lélegzetvisszafojtva nézték, hogyan kell életre a kisvirág, amelyet oly hosszú időn keresztül gondoztak éjszakánként.

A kisvirág pedig csak bontogatta és bontogatta szirmait. Végül összeszedte összes bátorságát, bár nagyon nem kellett most már erőlködnie, élvezte megnyílását és mire a tündérek felocsúdhattak volna csodálkozásukból, a kis tulipán teljes díszében pompázott a holdfényben. Szirmait tágra nyitotta, fejecskéjét magasra emelte, kelyhét megvilágította a hold fénye.

Életre kelt és életet adott.

Nektárt nyújtó kelyhében kinyitotta nagy barna szemeit a kis tulipántündér.

 

1 comment

  1. Erzsébet

    Nagyon szép kis “mese”.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Az alábbi HTML kódok használhatóak: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>